Ezt az utazást az akkor még létező nemzeti légitársaságnak, a Malévnak köszönhetjük. Na nem azért, mert ingyen adták a jegyet, vagy mert szponzorálták az utat, mert sajnos nem! De 2006-ban az is nagy szám volt, hogy a Malév közvetlen összeköttetést kínált Budapest és New York között és erre a járatra az akkor különösen jutányosnak számító 105 ezer forintért lehett retúrjegyet váltani. Az ötlet egyébként az volt, hogy a keleti parti metropoliszban autót bérlünk és onnan Philadelphia, Washington, Richmond és Orlando érintésével jutunk el Miamiba, illetve onnan tovább az USA legdélibb pontját jelentő Key Westig.
Mivel a digitális technika akkori fejlettségi szintje miatt videót itt nem készítettem, ezért a szokásosnál több fotót teszek közé.
Ezzel az úttal kapcsolatban meg kell említenem, hogy bizonyos értelemben mérföldkőnek számított: itt bizonyosodott be számunkra végérvényesen, hogy az internetes foglalási mechanizmusok valóban működőképesek. (Ne felejtsétek el, hogy még csak 2006-ot írtunk, a többségnek még modemes, betárcsázós internetje volt otthon, már akinek volt, hiszen a magyar lakosságnak még csak a 43 százaléka fért hozzá a nethez!) A párom konkrétan kissé lököttnek nézett, amikor bejelentettem, hogy két tizenéves gyerekkel az én egyéni szervezésemben átkelünk az óceánon. Nem igazán hitt benne, hogy minden olajozottan fog működni és hogy minden egyes online lefoglalt hotelben tudni fognak rólunk, hogy a belföldi repülőjáratra valóban fel fognak engedni egy otthon kinyomtatott papírcetlivel. Pedig olyannyira képben voltak, hogy Richmondban, ahol Karácsony éjjelén szálltunk meg, még ajándékot is kaptunk a szállodától.
Szóval nem az amerikaiakkal volt baj, hanem inkább nekünk volt szokatlan és érthetetlen, hogy amikor 5000 mérföld megtétele után leadsz egy bérautót, akkor nemhogy rá sem pillantanak az állapotára, hanem azt sem kérdezik meg, hogy a parkolóház melyik részén hagytuk! Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a szállásokon a hitelkártyámon és a jogosítványomon kívül, sehol egyikünk dokumentumaira sem volt kíváncsi senki!
És egy pluszpoén: kiderült, hogy az amerikai filmekben már látott kuponújságok is pont úgy működnek ahogy a filmekben. Fort Myers Beachen késő este szállást kerestünk és amikor a PT Cruiserrel begördültem egy szimpatikus hely parkolójába, a feleségem felismerte, hogy délelőtt az egyik áruházból elhozott reklámújságban már látta ezt az épületet. Szerencsére eltette az újságot (a táskájában egy kisebb barkácsáruház is elfér), így gyorsan fellapozta és megtalálta a 20 dolláros kedvezményes kupont. Én biztos voltam benne, hogy ez nem megy csak úgy, és zöldfülű külföldiként el fognak bennünket hajtani ezzel a fenébe, de nem! Még szerencse, hogy a recepciónál a párom ragaszkodott a kupon bemutatásához, mert kiderült, hogy minden szó nélkül azonnal megadták a 20 dolláros kedvezményt, tehát egy tök jó helyen tök jó áron sikerült így megszállnunk! Ugye hogy ugye!