Mi a célja az igyutaztam.hu blognak?
Csakúgy mint a legtöbb hasonló blog, ez is egyfajta napló, ami azon túl, hogy saját magamnak, családomnak és közvetlen környezetemnek ad összefoglaló betekintést utazásaink sorába, remélhetőleg a teljesen random idetévedőknek is tud nyújtani hasznos információkat, vagy legalábbis színes képeket-videókat a világ legkülönbözőbb szegleteiből.
Tele van az internet és a közösségi média utazós képekkel, külön utazós csatornák mennek a tévében, miben tudsz mást nyújtani?
Talán semmiben, ez a hely is egy a sok közül, de lehet hogy valakinek éppen az én képeim tetszenek meg! Amit egyébként plusznak vélek, az a legtöbb bejegyzés végén található videó. Ezek a párperces zenés összefoglalók semmi olyat nem mutatnak, amit az adott helyszínen járó turista ne láthatna a saját szemével, de szerintem éppen ez benne a lényeg: a filmecskék nem profi módon készültek, hanem séta közben egyszerű zsebfényképezőgéppel, és a forgatókönyves stábok alkotásaival ellentétben, pontosabban mutatják meg azt, hogy az átlagturista röpke néhány óra, vagy maximum 1-2 nap alatt mennyi mindent tapasztalhat meg.
Ezek a videók szerintem vannak annyira beszédések, hogy helyettesíteni tudják a leírt szövegeket, város-ismertetőket. Ezekkel egyébként is teli van a net, sőt a blogajánlómban szereplő utazók is olyan élvezetesen és színesen adják vissza élményeiket – és a legtöbb estben olyannyira egyetértek velük – hogy nekem csak az ismétlés maradna, aminek nincs túl sok értelme. Szóval olvassátok inkább őket is!
Szeretnél segíteni másoknak hasonló utazások megszervezésében?
Azzal szeretnék segíteni, hogy ezen a blogon közzéteszem az élményeimet. Bízom benne, hogy ez sokaknak lehet kedvcsináló, vagy a végső bátorítás arra, hogy nekiinduljanak a kalandoknak. Bár a mi útjaink között szép számmal vannak távoli, egzotikus célok, de nem muszáj ezekkel kezdeni: sok olyan bejegyzés is megtalálható, ami néhány tízezer forintos költségvetésű, pár napos kalandokat mutat be. A Budapestről fapadosokkal elérhető helyek között is vannak csodálatosak, sőt szerintem a maga nemében minden hely az!
Egyeseknek talán az is segítség lehet, hogy a példánk megmutatja, hogy nem kell életvitelszerűen világjárónak lenni ahhoz, hogy bebarangoljuk a legérdekesebb helyeket. A prioritási sorrendünk megváltoztatásával akár az átlagos éves szabadság és fejenként havi 20-30 ezer forintnyi utazási célú megtakarítás is elegendő lehet.
A bloghoz amúgy semmilyen üzleti érdek, vagy szolgáltatás nem fűződik. Utazási tanácsadókkal és szolgáltatókkal egyébként is Dunát lehet rekeszteni, nekem pedig az egyik fő vesszőparipám éppen az, hogy manapság az online repülőjegy- és szállásfoglaló portálokon kívül leginkább csak némi bátorságra és fantáziára van szükség az utazgatáshoz. Aki ezt is megspórolná, az félkész tervek sorából válogathat az utazomajom.hu -hoz hasonló weboldalakon.
Mivel bátorítanád még utazásra a kalandvágyókat?
Ha képes vagy elhagyni az előítéleteket és sztereotípiákat, akkor láthatod, hogy a világ mára eléggé kompakt hellyé vált. A golbalizációnak köszönhetően a turista manapság a világ csaknem bármelyik szegletében megkapja a szokásos szolgáltatásokat (sajnos a tömegturizmus negatív velejáróit is). Az alapvető elővigyázatosság betartása mellett igazándiból a biztonság miatt sem kell különösebben aggódni sehol, általában még a tévében háborús, vagy katasztrófasújtott övezetnek bemutatott helyek környezetében sem! Alapszintű angol nyelvtudással kevés kivételtől eltekintve mindenütt el lehet boldogulni. Nagyon szégyellem, de most elárulom, hogy én magam is csapnivalóan szegényesen és hibásan beszélek angolul, már ha azt egyáltalán beszélésnek lehet nevezni…
Jó tanácsok utazóknak?
Irodai szervezésben csakis nyaralni érdemes menni! Utazni sokkal jobb és olcsóbb egyénileg. Már maga a tervezés is élmény, nem beszélve a spontaneitásról , amikor egy visszautasíthatatlanul kedvező repülőjegyet látva az ember hirtelen rádöbben, hogy már megint utazni fog!
Az olcsó és kényelmes utazás fontos záloga, hogy ne hurcolj magaddal semmi feleslegeset. Egyrészt a fapados járatok csak kis csomaggal olcsók, csakis így kerülheted el a poggyász fel- és leadásával járó időveszteséget, másrészt sehol nem vagy korlátozva a mozgásban, simán megteheted, hogy a reptérről már a szálláshelyedre is egy kirándulást közbeiktatva jutsz el. Csak mondom, hogy a 33 napos világkörüli utazásunkhoz is elég volt egy-egy kézipoggyászként kezelhető hátizsák!
Rövid, egyállomásos utazásokhoz szállást előre kell foglalni, mert a helyszíni szálláskeresés időrabló és kockázatos. Többhetes túrákon, Ázsiában vagy az USA-ban bátran lehet számítani arra, hogy akárhol találsz megfelelő szállást.
Az olcsó hostelek főleg egyedül utazóknak valók, párosával már nem igazán éri meg. Míg a hostel-árak per főre szólnak, addig a szállodák per szoba alapon kalkulálnak, tehát ha ketten vagytok, akkor érdemes megfontolni, hogy fejenként 20 dollár/éjszakáért egy 6 ágyas wc-nélküli hálóteremben aludnál-e szívesebben, vagy mondjuk 50 dollárért egy közeli szállodában, saját és komfortos szobában. Az a 10 dolláros többlet szerintem bőven megéri az utóbbit! Okosan teszed azt is, ha lehetőleg olyan szállást választasz, ahol az árban benne van a reggeli, mert így a napodat már nem üres gyomorral kell elkezdened.
Miért jó utazni, az élményeken kívül van-e ennek bármi egyéb haszna?
A lényeg természetesen a megszerzett és örekre elkísérő élményekben van. Ahogy az is ismert mottó is mondja: “Élményeket gyűjts, ne tárgyakat”! De nem csak a kíváncsiság és a felfedezés öreme miatt érdemes utazni, hanem amiatt is, hogy számtalan módon tesz gazdagabbá. (Anyagilag sajnos pont nem!)
Az utazás egyfajta inspiráció, esély arra, hogy megismerd és megszokd, sőt megszeresd a másságot, legyen az kulturális, kulináris, vagy esztétikai. Az utazás nyitottságra és toleranciára nevel és végső soron arra, hogy észrevedd: bármely szélességi fokon is járj, az emberek mindenütt hasonló módon szeretnek, szenvednek és nevetnek, ugyanúgy élik át az élet fájdalmait és örömeit.
Mi magyarok e téren különösen rászorulunk a tapasztalatokra, hiszen sem gyarmataink, se idegen kisebbségeink nem igazán vannak, és talán a nyelvi elszigeteltségünk is hozzáadódik, hogy másokhoz képest jobban gyanakszunk és félünk az idegenektől, miközben nem csak a távoli világot, de a szomszédos országokat is alig ismerjük.
Pedig higyjétek el, amellett, hogy egy konkrét nemzethez tartozunk, felemelő érzés egyúttal a világ polgárának is lenni!
Jó utazást!