Bosznia egy olyan ismeretlen gyöngyszeme térségünknek, ahova mindenkinek ajánlom, hogy menjen el és nézze meg saját szemével. Mai világunk hangos a különféle előítéletektől és sajnos nagyon jellemző más népek kulturális hagyományainak lenézése. Pedig nem is kell sokat mennünk ahhoz, hogy megismerjünk egy a miénktől sok tekintetben eltérő háttérrel rendelkező kultúrát, amely különleges átmenetet képez a Nyugat és a Kelet között.
Egyetlen ott töltött nap is elegendő volt arra, hogy rádöbbenjünk eddig teljes tévképzetben éltünk a Balkán ezen régiója kapcsán. A háború nyomai helyett érdekesebbnél érdekesebb, felfedezésre váró helyszíneket találtunk, hihetetlenül szép természeti környezettel, amely méltánytalanul elfelejtett, „lesajnált” része Európának. Pedig itt minden van, amire egy egyszerű utazó vágyhat: hegyek, völgyek, gyönyörű természeti látnivalók, prosperáló, „multikulti” főváros (a szó pozitív értelmében) kulturális és kulináris másság és általában véve vendégszerető emberek!
Az ország amúgy ékes példája annak, hogy évszázados, viszonylagos békében való egymás mellett élés után egy kevés nacionalista a felszínre tudott hozni olyan ellentéteket, ami ismételten megmutatta, hogy az ember mennyire őrültté tud változni nagyon kis idő alatt. Meggyőződésem, hogy jobb világban élnénk, ha minél többen kelnének útra úgy, hogy nem csak a jól ismert és biztonságosnak vélt körökben mozognánk. Ezáltal a térségünkre sajnos eléggé jellemző, olykor nagyon lenéző és előítéletes hozzáálláson is lehetne változtatni.